admin March 31st, 2007
Durva film. Nem úgy durva, hogy gyilkolnak benne Rambok vagy amerikai rendőrök az alvilág ellen. Szerencsére nem éltem abban a korszakban. Illetve egy kicsit talán igen, mivel ’75-ben láttam meg a nagyvilágot, de mire érdeklődni kezdtem a világ dolgai iránt, addigra pont jött a rendszerváltás. Egy mozzanatra emlékszem csak még a rendszerváltás előttről. De már az is a gmk-k korszakában volt itthon. Anyukám ment szavazni. Kérdeztem, kire lehet szavazni. Azt mondta, hogy egy jelölt van. Erre megkérdeztem tőle, hogy akkor minek kell szavazni
. Már nem emlékszem, mit mondott, de inkább nem mondta el a helyzetet. Jól tette. Néhány év múlva szerencsére véget ért.
A filmből kiemelnék pár jelenetet, párbeszédet:
- Én, értelmiségi?
A másik jelenet, amikor megkapja az író a róla készült aktákat a következő megjegyzés kíséretében:
- Elismerésem.
Vagy amikor a Honecker vicc mesélése után (nem rossz vicc amúgy
megkérdezték a fickótól, hogy hol dolgozik (a végén látszani fog, hogy ő is a postázóban landolt!). Na nem olyan postázó, ahol leveleket írtak, iktattak, hanem leveleket bontogattak…
Amin jót kacagtam az az volt, amikor a házkutatás után megadták a minisztérium elérhetőségét, ha esetleg kárt okoztak, akkor ott lehet panaszt tenni.
A film vége mesteri volt. Nem lett nyálas csak egyszerű és talán kedves vagy nem is tudom. És nem volt unalmas, bár több, mint 2 óra hosszú volt. Ja, ez az a film, amit az ember moziban néz meg. Úgy más élmény. Le lehet tölteni a netről is, de az más. Az nem olyan érzés. Nehéz megmagyarázni.
Valahogy hasonlóképpen képzeltem volna azt a világot. Kinga szerint az Ulrich Mühe által megformált karakter az 1984-re emlékeztette. Talán igaza van. Azért a két világ sokban hasonló volt.
Jó volt németül nézni. Szeretem a feliratos filmeket. Még akkor is, ha nem értem. Egyre inkább kezd érlelődni bennem a gondolat, hogy jó lenne megtanulni németül (többek között az utóbbi időben látott igencsak jó német filmek hatására). Néha nézem a hosszú szavakat és nehéz nekem egyáltalán kiejteni, mert nem tudom egy ránézésre elolvasni, ahogy a magyar és angol szavakkal boldogulok. De kezdek rájönni, hogy ez nem a német nyelv hibája, hanem inkább az én tökéletlenségem miatt van így
A filmet muszáj megnézni. Már ha az ember nem kéri ki magának, ha értelmiséginek nevezik
Nem szabad elfelejteni a múltat. Emlékezni kell és tanulni a történelmi hibákból.
Kingával és Bogival néztük meg. Aztán hazavittem Bogit. A friend of my friend is a friend of mine
Kingáék meg jazz koncertre csábítanak. Mondtam nekik, hogy a jazzt nem nagyon szeretem, de majd próbálkoznak
. Még akár jó is kisülhet belőle. Az ember legyen nyitott az új dolgokra.
Reggel még Rexivel sétáltam, anyukámmal vásároltunk, tankoltunk, napoztam, olvastam, pihentem.