Ez szörnyű!
admin February 17th, 2010
Egyszerű. Inkább mindenféle baromságot javasolunk az oktatással kapcsolatban, mintsem átgondoljuk és az alapokról újraépítjük az oktatási rendszert. A többi szintén ilyen hülyeség.
Ja, bocs, aki nyelvet akar tanulni, az most is megteheti. Hogy az pénzbe kerül? Hát persze, de ha értelmes, akkor utána többet fog keresni. Ha meg nem, akkor úgyis felesleges nyelvet tanulnia.
Inkább nem is idegesítem magam, inkább beteszem ezeket a hülyeségeket is az Fidesz féle 1 milló munkahelyet teremtünk baromság mellé.
- Gondolatok, emlékek
- Comments(12)
A tanulásnál vedd figyelembe, hogy nem mindenki tudja megfizetni a tanulást (még akkor sem, ha ingyenes – ha nem dolgozik, jövedelemtől esik el). Tudom, az élet igazságtalan, a szociális érzékenységed pedig valamikor szögre akasztottad. Csak arra kívántam felhívni a figyelmed, hogy nem állja meg a helyét, hogy “aki nyelvet akar tanulni, az most is megteheti”; hozzá kellene tenni, hogy “ha jó helyre született”.
Nem értünk egyet.
Hitelt vesz fel, nyelvet tanul és a nyelvtudása miatti többletkeresetből fizeti vissza a hitelt. Rizikó persze van. De hát ilyen az élet.
Tegyük félre inkább ezt és nézzük a gyakorlati lebonoylítást. Csomó ember elhatározza, hogy elmegy ingyen nyelvet tanulni. A nyelviskolák kapnak érte egy rakat pénzt, csomó ember pedig ki fog rostálódni, mert nem ér rá, lusta, nem érti meg. Arról már nem is beszélve, hogy ez mennyire fair azokkal szemben, akik saját pénzükből költöttek nyelvtanulásra?
Tessék szépen normális közoktatást csinálni nyelvtanulással egybekötve (ide azért a magyar nyelvet is értsük). És majd 30-40 év múlva a népesség nagyobb része fog nyelveket beszélni. Erre van az előre.
Ez a “nemzeti nyelvtanulási program” akkora parasztvakítás, hogy nem tudom szó nélkül megállni.
1. Általános iskola 4. osztályától (van ahol korábban) kötelező jelleggel folyik nyelvoktatás.
2. Nem tegnap érettségiztem, de emlékeim szerint szükségeltetett hozzá egy középfokú nyelvvizsga, de ha ez ma nincs is így, nyelvórák mindenütt vannak. Muszájosak.
(Ez eddig mind a kötelező tizenkét év elvileg ingyenes keretében történik – az éves tankönyvcsomag-lehúzás az más tészta.)
A többi pont már nem vonatkozik mindenkire, de még mindig elég sokak élhetnek vele.
3a. Főiskola/egyetem. Na, itt már tuti hogy nincs záróvizsga minimum egy nyelvvizsgapapír nélkül; az oktatás szintén házon belüli, tehát nem jár pluszköltséggel.
3b. Internet/könyvtár. Ha valaki tényleg el akar sajátítani egy nyelvet (magyarán hajlandó erre anélkül is, hogy valaki folyvást rugdosná), csak egy kicsit körül kell nézni az említett helyeken. A dolog egészen minimális költséggel jár.
Szóval szerintem nem kell ahhoz jó helyre születni, hogy valaki nyelvet tanulhasson. Szerintem inkább a szándék hiányzik. Azon meg egy kormányprogram nem fog változtatni. Legalábbis így nem.
- Csókolom, bank? Szeretnék venni egy plazmatévét, teccik rá pénzet adni?
- Persze!
- Csókolom, bank? Szeretnék nyelvet tanulni, a következő 10 évben havi 10-10 ezer forintra lenne szükségem. Teccik adni?
- Na persze!
Az iskolai nyelvoktatás olyan, amilyen. Általános iskolában az osztály egyik legjobb oroszosa voltam (egy lány volt jobb nálam, ő orosz szakra tervezett menni már akkor). Azt hittem, tudok oroszul. Gimiben aztán Banya közölte az egyik első órán, hogy ha nem tanulok meg oroszul olvasni, félévkor megbuktat… aztán Banya és Juszuf alatt elég sokat tanultam (másfél-két év), aztán jött egy év Vera (orosz nő), aki “Gyerekek, kezdődik ragozás, lehet írnyi tábláról!” felkiáltással indított, és ott is maradt egész évben. Ma alapszavakon kívül semmire sem emlékszem. Az angol meg megragadt, mert jól tanították, no és mert használom is (az orosz is megmaradt volna valamennyire, ha Banya és Juszuf lettek volna végig a tanárok).
De ennél kicsit többről beszéltem. Ha a szüleid segédmunkások, és nehéz a megélhetés, általános iskola végén a következő választás elé állsz (tegyük fel, hogy jó képességű vagy): minél jobb képesítést szerzel, vagy minél előbb munkába állsz. Középiskolához nincs hitel:
===
A Diákhitelt 2001-ben hívta életre a Magyar Köztársaság Kormánya.
„A hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől…”
(Részlet a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet 1. §-ából.)
===
A diákhitel összege havi max. 40, költségtérítéses képzés esetén 50 eFt, ez nem pótol egy kieső keresetet.
Nem ismerek személyesen olyat, aki képességei alapján továbbtanulhatott volna, de anyagi okokból nem tette. De nem is ismerek mélyszegénységben élőket. A (jó értelemben vett) “polgári világ”-on kívül is élnek sokan.
Mindettől függetlenül Mesterházy programja lehet vacak (bevallom, nem olvastam).
Fel lehet venni személyi hitelt, lehet kalkulálni, hogy megéri-e a befektetést. Nem kell mindenkinek nyelvet beszélni. Egy segédmunkás úgysem profitál belőle.
De a 35 éven felettiek, akik eddig semmilyen nyelvet sem beszélnek (20 éve volt a rendszerváltás durván, tehát aki akkor 15 éves volt, már azokra is vonatkozik), azoknak aztán igencsak sok esélye lesz ezzel.
Nem csak a nyelvoktatás olyan, amilyen, hanem az egész oktatás. Amíg a tanárokat nem fizetik meg rendesen, addig nem nagyon várjunk mást. De azért van jó tanár meg ha az ember szorgalmas, odafigyel, akkor meg tud tanulni egy nyelvet. Persze utána használni is kell, mert különben felejtés. Mondom, akinek szüksége van a nyelvtudásra valami miatt, az oldja meg, de később profitálni fog belőle, akinek nem, az pedig kidobott pénz lesz.
Ennek így se füle, se farka.
Megpróbáltad már egyetlen egyszer is beleképzelni magad valaki nagyon szegénynek a helyzetébe?
Etus, a zseniális self-made man vajon akkor is számítástechnikai guru lenne, ha putriba születik?
Azt hiszem, a (bal)szerencse befolyását van, aki túl-, és van, aki alulértékeli. Az egyik véglet a (ha sikertelen) beletörődő, “úgysem sikerülhet” típus, aki aztán annyit sem ér el, amennyit pedig elérhetne, vagy aki azt gondolja, nem tehet róla, hogy nem tudja fizetni a japán jenben felvett hitelét, a másik viszont (ha sikeres) öntelt fajankó, aki azt hiszi, körülötte forog a világ, mindent maga ért el, ahhoz a kiindulási alapoknak vagy épp a körülötte zajló eseményeknek köze sincs.
Kofa, az isten áldjon meg, kapitalizmus van, nem kommunizmus. Nincsenek egyenlőek. Van akinek több jutott, van akinek kevesebb. Ha értelmesen segítjük azokat, akiknek kevesebb jutott, de képesek előrébb lépni, azt támogatom. De ha eszetlenül szórjuk a pénzt populista módon, azt ellenzem.
Ami ingyen van az emberek számára, azzal nem foglalkoznak, pocsékolják az erőforrást, mert nekik direktbe nem kerül semmibe. Ezért nem jó az, ha valaki töb ingyen kap gyógyszert, mert az sem baj, ha rárohad, adnak neki megint (hja, hogy ezért a TB mondjuk 20eFt-ot fizet, azt ő nem is tudja, de ha tudja is, nem érdekli), ha ingyen nyelvtafolyam van, elmegyek, de aztán mégsem jön be neki, leszarja, de az állam által beszedett adóból persze kifizetik a szolgáltatást. Tovább is van, soroljam? Miért van az, hogy ez pl. a biztosítási piacon működik?
Arra kéne már végre rászorítani az embereket, hogy ha egy kicsit maguktól megpróbálnának kapálózni, akkor ehhez lehet állami/pályázati segítséget szerezni. Ha az lenne a javaslat, hogy aki nyelvet tanul és számlát elteszi róla, akkor az szja-ból mondjuk annak x%-át levonhassa, az megfontolható javaslat. Egyrészt nagyrészt azok fognak nyelvet tanulni, akik tényleg tudják majd használni, lévén saját pénzt kell rá áldozni. Az állam csak valamelyest támogatja.
Ezt próbálom magyarázni, nem pedig azt, hogy ne adjunk senkinek semmit.
Hasonlóképpen ingyen tankönyv. Ha ’92-ben pl. az USA-ban jó volt használt tankönyvet venni a diákoknak és a végén eladni, akkor itthon mi a ferde faszért kell vadi új tankönyv (rohadt drágán persze, mert ha valami tankönyv lesz, akkor annak felmegy az ára)? Mert nekünk ilyen kurva sok pénzünk van.
Kicsit el kéne szakadni már ettől, hogy majd jön az állam bácsi és kifizeti az egészet helyettünk meg a seggünk alá tolja az összes lehetőséget és nekem csak finganom kell egyet.
Etus, nem sírom vissza Kádár apánkat, és nem szeretem az “ingyenes” állami dolgok többségét. Hülyeségnek tartom, amikor az ingyenességgel/kedvezménnyel pazarlást kreálnak vagy torzítják a piacot (a gázártámogatástól a Sulinet programig).
Van, ahol viszont egyeseknek az ingyenesség az egyetlen szóbajöhető megoldás (nem kell teljesen ingyenesnek lennie, azt kell elérni, hogy igénybevehető legyen, lásd oktatás támogatása hitellel – a jelenlegi diákhitel nem segít mindenkin, pl. az általános- és középiskoláson, a felnőtt továbbképzősön nem; a bankoktól pedig talán nem is olyan egyszerű hitelhez jutni tanuláshoz).
Nézd vissza, mit írtam! Egyetlen állításodat kritizáltam:
>>>Csak arra kívántam felhívni a figyelmed, hogy nem állja meg a helyét, hogy “aki nyelvet akar tanulni, az most is megteheti”; hozzá kellene tenni, hogy “ha jó helyre született”.<<<
Azért azt vedd figyelembe, hogy egy átlagember nem fog a szép, nagy, magyar bürokráciában elmenni pályázatokat meg beadványokat írogatni, mert már azzal is tele a kicsi hócipellője, amit muszájból ír.
Egyébként ingyen tankönyv van nálunk is, nagycsaládosoknak, fogyatékkal élőknek, stb., igényléses alapon, és akkor csak a munkafüzeteket kell megvenni, a többit meg év végén visszavinni a könyvtárba. Csak nem tudom, hogy ezt miért nem lehet mindenkire kiterjeszteni. Persze – nem túl hízelgő – sejtéseim vannak.
“Ami ingyen van az emberek számára, azzal nem foglalkoznak, pocsékolják az erőforrást” – erről Hofi jut eszembe (sajnos nem tudom pontosan idézni), mikor azt mondta, hogy milyen a magyar: amíg van, addig pazaroljuk, ha már nincs, na azt beosztjuk
Kofa az ingyenes vagy nagyon olcsó dolgok nem jók. Nézd meg, hogy milyen karriert futott be a gázár nálunk. Agyon volt támogatva, mindenki gázzal fűt kis túlzással, aztán amikor már egyszerűen nem volt pénz tovább dotálni eszetlenül, akkor meg mindenki sír, hogy ez most miért ilyen drága. Az a baj, ha valamit ingyen adsz, az emberek ész nélkül fogják azt használni, nem gondolnak bele, hogy az valójában mennyibe kerül.
Persze tudom, nem vagyok szociálisan érzékeny, de szerintem nem kell ezt a szocializmusosdit játszani a szociális rendszerrel, amit most csinálnak. Többek között ezért tart itt az ország…
Nem igaz, kedves Kofa. Megteheti bárki. Egyeseknek könnyebb, másoknak nehezebb. Ha a Te érveidet fogadja el mondjuk Napoleon vagy Richelieu akkor Franciaország nem lenne most az, ami. Igenis lehet kapálózni, dolgok után járni. Persze macerás és könnyebb sírni, hogy de hát én szerencsétlen vagyok, segítsetek. Csak az ilyet én nem szeretem. Tudod, ha valaki kapálózik és annak segítünk, hogy kicsit könnyebb legyen neki, az jó és támogatom, de ha valaki csak siránkozik, az nem segítséget vár, hanem azt, hogy mindent csináljunk meg helyette. Én ezt pedig nem akarom finanszírozni.